“Bartyik Katalin 1977 októbere óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. – Bárhová mehettem volna, de már szakorvosjelöltként is az onkológiához csatlakoztam. Valahogy kötődtem ehhez a területhez, pedig akkoriban még kevés volt a sikertörténet – mesélte. Akkoriban a betegek 80 százalékán nem tudtak segíteni, most 80 százalékuk meggyógyul.
Ehhez persze kellett a klinikai fejlesztés, hogy egyágyas kórtermekben feküdhessenek a betegek, valamint az orvostudomány fejlődése, főleg a támogató kezelések felfuttatása. Évtizedekkel ezelőtt ugyanis a betegek többsége a legyengített immunrendszer miatt elkapott fertőzések miatt halt meg. – Ezek nagyon drága gyógymódok, veszteséges is a gyermekonkológiai ellátás, ennek ellenére mindent megkapnak, amit csak lehet. Attól ugyanis, hogy ilyen a finanszírozás, a kicsik nem szenvedhetnek hátrányt.
…lelkileg nagyon megterhelő ez a munka, borzasztó elveszíteni azokat a gyerekeket, akik hosszú hónapokig a klinikán élik mindennapjaikat. – Amikor viszont visszajönnek az egészségesek, netán gyermekeikkel együtt, az mindenért kárpótol… (delmagyar.hu)

A díj három részből áll: Györfi Sándor bronz kisplasztikája, Gubcsi Attila festőművész grafikája és Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala, az orvosoknak dedikált díszalbuma

Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/